Ívóvízrendszerek jogilag biztonságos tervezése és üzemeltetése

Az általánosan elismert műszaki szabályok jelentősége a tervezés és az üzemeltetés szempontjából

Az ivóvízről szóló rendelet 13. §-a egyértelműen kimondja: A vízellátó berendezéseket úgy kell megtervezni, hogy azok legalább az általánosan elismert műszaki szabályoknak megfeleljenek. Üzemeltetésüknek legalább az általánosan elismert műszaki szabályoknak megfelelően kell történnie.

Az általánosan elismert műszaki szabályok alatt olyan műszaki szabályokat vagy eljárásokat értünk, amelyek tudományosan megalapozottak, valamint a gyakorlatban általánosan ismertek és beváltak. Ezek jelentik a mérvadó műszaki szabványt, és jogilag elvileg kötelező érvényűek. Ide tartoznak többek között a szabványok (pl. DIN-szabványok), az irányelvek (pl. VDI-irányelvek) vagy a balesetmegelőzési előírások (pl. DGUV-előírások).

Fontos: Ezen szabályok betartása nem csupán ajánlás, hanem az ivóvízrendszerek szakszerű tervezésének, kivitelezésének, karbantartásának és biztonságos üzemeltetésének alapja.

Miért válhatnak kritikus jelentőségűvé az eltérések?

Az általánosan elfogadott műszaki szabályoktól való eltérések jogi szempontból kritikusak. Különösen az ivóvízrendszerek esetében az eltérések higiéniai kockázatokat jelenthetnek, és veszélyeztethetik a felhasználók egészségét. Ezért eltérés csak abszolút kivételes esetekben elképzelhető. Ezt szerződésben kell rögzíteni, műszakilag legalább azonos színvonalúnak kell lennie, és biztonságosságát igazolni kell. A megbízottnak ebben az esetben mindig igazolási és tájékoztatási kötelezettsége van.

Fontos: Az elméletileg lehetséges egészségügyi kockázatok már eleve kizárnak minden eltérést.

Egyértelmű ajánlás a gyakorlatban: A technika általánosan elismert szabályait következetesen be kell tartani. Az eltérések jogi, higiéniai és egészségügyi kockázatokat vonhatnak maguk után.

Az általánosan elismert műszaki szabályok mellett az ivóvízrendszerek üzemeltetése során az úgynevezett fokozott veszéllyel járó tevékenység szabályai szerinti kötelezettség is érvényesül.

Ez kimondja: Annak, aki veszélyforrást hoz létre vagy tart fenn, kötelessége megtenni a szükséges és ésszerű óvintézkedéseket (biztonsági intézkedéseket) mások kárának megelőzése érdekében.

Ezen kötelezettség megsértése esetén a német BGB 823. §-a alapján kártérítési igények merülhetnek fel.

A veszélyek felismerése és elkerülése

A fokozott veszéllyel járó tevékenység szabályai előírják, hogy el kell kerülni a felhasználók számára felismerhető veszélyeket. Az ivóvízrendszerek üzemeltetői számára ez azt jelenti, hogy szem előtt kell tartaniuk az esetleges kockázatokat, és megfelelő védelmi intézkedéseket kell hozniuk. Ide tartoznak például a pangásból, a nem megfelelő anyagokból eredő higiéniai kockázatok, illetve a túl forró víz által jelentett veszélyek is.

Fontos: A lehetséges kockázatokat már a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezőknek fel kell hívniuk az üzemeltetők figyelmét az esetleges veszélyekre, és megfelelő intézkedéseket kell javasolniuk.

Üzemeltetés, karbantartás és dokumentáció

A fokozott veszéllyel járó tevékenység szabályai nem csupán azt jelentik, hogy a veszélyeket egyszer és mindenkorra a tervezés során el kell hárítani. Az üzemeltetőknek a folyamatos üzemeltetés során is gondoskodniuk kell arról, hogy az ivóvízrendszerből ne származhasson veszély a felhasználókra nézve. Ehhez elengedhetetlenek a rendszeres ellenőrzések, karbantartások és dokumentációk.

Megjegyzés: Az üzemeltetés és a karbantartás tekintetében is az általánosan elismert műszaki szabályok jelentik a mércét. Meghatározzák, mely intézkedések szükségesek a biztonságos és higiénikus működéshez.

Az ivóvíz minőségének megőrzésének alapvető feltétele a rendszeres vízcsere. A VDI 6023 szerint ezt legkésőbb 72 óránként el kell végezni.

Különösen az olyan középületekben, mint például az iskolák vagy az irodaházak, előfordulhat a pangás, például a hosszú hétvégéken, ünnepnapokon vagy a szünetek alatt. Ha a víz túl sokáig pang a vezetékekben, a baktériumok – például a legionella – átlag feletti mértékben szaporodhat. Ennek megelőzése érdekében gondoskodni kell a rendszeres vízcseréről az összes vízcsapnál.

A rendszeres vízcsere mellett a víz hőmérséklete is döntő fontosságú a baktériumok túlzott szaporodásának megelőzése szempontjából. Itt ez érvényes: Hideg víz < 25 °C és meleg víz > 55 °C

Megfelelő anyagok és termékek használata

A felhasznált anyagok is befolyásolják az ivóvíz minőségét: A fémek, műanyag alkatrészek vagy lerakódások megváltoztathatják az ivóvíz tulajdonságait, és ronthatják a higiéniai biztonságot. Ezért kizárólag megfelelő és engedélyezett anyagokat és termékeket szabad használni.

A jogalapot ebben az esetben többek között az ivóvízről szóló rendelet 14. és 15. §-a biztosítja. Ezek követelményeket támasztanak azokkal az anyagokkal és alapanyagokkal szemben, amelyek érintkezésbe kerülnek az ivóvízzel.

Megjegyzés: Az olyan műszaki szabványok, mint a DIN EN 806-2, a DIN 1988-200 és a DVGW W 534 , a következőkre utalnak: A megfelelő anyagok kiválasztása a helyszínen rendelkezésre álló ivóvíz tulajdonságaitól is függ. A tervezőknek ezért figyelembe kell venniük a vízszolgáltató által megadott adatokat, és már a tervezés korai szakaszában meg kell határozniuk a megfelelő anyagokat és alkatrészeket.

Forrázásvédelem és biztonságos használat

A DIN EN 806-2 előírja, hogy a meleg vizes rendszereket úgy kell megtervezni, hogy a forrázás kockázata csekély legyen. Az érzékeny területek esetében konkrét hőmérsékleti határértékek ajánlottak: Kórházakban, iskolákban vagy idősek otthonában a csapból folyó víz kifolyási hőmérséklete nem haladhatja meg a 43 °C-ot. Az óvodák zuhanyzóiban és az idősotthonok speciális területein a hőmérsékletet legfeljebb 38 °C-ra kell korlátozni.

Bár ezek az előírások jogi szempontból eleinte csupán ajánló jellegűek, az üzemeltetők fokozott veszéllyel járó tevékenység szabályairól szóló kötelezettség keretében fontos szerepet játszanak. Az üzemeltetőknek meg kell védeniük a felhasználókat a szabványban leírt veszélytől – akár a DIN-ajánlások végrehajtásával, akár más olyan intézkedésekkel, amelyek megbízhatóan biztosítják a szükséges biztonságot.

Különösen a zuhany alatt, a forróvíz miatt fokozott a sérülésveszély. A biztonságos, akadálymentes zuhanyzó kialakításához ezért mindig szükség van egy forrázás elleni védelemmel ellátott zuhanytermosztátra is. A SCHELL MODUS MD-T falon kívüli zuhanyszerelvény ThermoProtect technológiával van felszerelve, és gondoskodik arról, hogy a víz hőmérséklete a rendszerben fellépő nyomásingadozások ellenére is állandó maradjon.

A hidegvíz-ellátás kimaradása esetén a készülék automatikusan leállítja a víz áramlását, így megbízható védelmet nyújt a forrázás ellen. A kikapcsolható hőmérsékletzár emellett biztosítja, hogy normál használat során a víz hőmérséklete legfeljebb 38 °C-ra állítható be – a DIN EN 806-2 szabvány ajánlásainak megfelelően. Ezenkívül az IsoBody-technológia gondoskodik arról, hogy a szerelvényház a termikus szétválasztásnak köszönhetően szinte a környezeti hőmérsékletet tartsa fenn, és így kizárható az érintéskor bekövetkező égési sérülések kockázata.

A SCHELL sarokcsap-termosztátjával a SCHELL emellett praktikus megoldást kínál a forrázás elleni védelem gyors és egyszerű utólagos felszerelésére. Minimalizálja a leforrázás kockázatát azáltal, hogy korlátozza a csapnál a maximális kifolyási hőmérsékletet. Ez a hőmérséklet szabadon kiválasztható, és például a DIN EN 806-2 szabványnak megfelelően legfeljebb 43 °C-ra állítható be. A gyakorlatias kialakításnak köszönhetően a sarokszelep-termosztát szűk helyeken is könnyen felszerelhető utólag.

Vízgazdálkodás a higiénikus üzemeltetés érdekében

A higiénikusan biztonságos üzemeltetéshez a SCHELL SWS / SMART.SWS vízmenedzsment rendszere különösen intelligens megoldást kínál. Segíti az üzemeltetőket az ivóvíz minőségének fenntartásában és a rendszeres vízcserének biztosításában az összes vízkivételi helyen. A vízcsere manuális végrehajtása helyett a SCHELL elektronikus szerelvények hálózatba köthetők és központilag vezérelhetők az SWS / SMART.SWS rendszer segítségével. Így a pangó víz elleni öblítések automatikusan elvégezhetők – igény szerint idő- vagy hőmérséklet-vezérelt módon. Ez elősegíti az ivóvízrendszer rendeltetésszerű működését, és hozzájárul a pangásból eredő higiéniai kockázatok csökkentéséhez.

A SMART.SWS segítségével a vízmenedzsment helytől függetlenül is megvalósítható. Az üzemeltetők és a létesítménykezelők távoli hozzáféréssel, épületeken átívelően, másodpercek alatt megtekinthetik, figyelemmel kísérhetik és szabályozhatják a fontos üzemeltetési paramétereket, mint például a pangó víz elleni öblítéseket, a hőmérsékletek alakulását, a vízfogyasztást és a rendszerüzeneteket. A hiánytalan dokumentáció emellett alátámasztja, hogy az ivóvíz minőségének megőrzése érdekében intézkedéseket hajtottak végre.

A szabályoknak megfelelő tervezés és biztonságos üzemeltetés

A jogilag biztonságos ivóvízrendszerek szempontjából döntő fontosságú a szakszerű tervezés, a megfelelő termékek, a biztonságos üzemeltetés és a nyomon követhető dokumentáció összhangja. Aki időben figyelembe veszi a kockázatokat, megbízható alapot teremt egy higiéniailag biztonságos és a szabályoknak megfelelő ivóvízrendszer kialakításához.