A tartósan magas külső hőmérséklet miatt a hidegvíz-csövek és a bennük lévő víz felmelegedhet. A szünidőkben ez a hatás gyakran még erőteljesebb: Sok épületet, például az iskolákat, ebben az időszakban kevesebbet használják, és ritkábban szellőztetik. Ezáltal a hő megreked az épületben.
Az ivóvízrendszerek esetében ez a következőt jelenti: Minél melegebb a csövek környezete, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a csövekben lévő víz is felmelegszik.
A csövek nem megfelelő lefektetése és ritkán használt vízkivételi helyek
A magas külső hőmérséklet mellett az építészeti adottságok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ivóvíz felmelegedjen. A modern épületburkolatok gyakran nagyon szigeteltek. Energiatakarékossági szempontból ez ugyan ésszerű, azonban ez szintén azt eredményezheti, hogy a hő hosszabb ideig megreked az épületben. Másrészt egyre összetettebb ivóvízrendszereket építenek. Különösen kritikus a helyzet, ha a hidegvíz-vezetékek meleg területeken haladnak át, vagy a melegvíz-vezetékek közvetlen közelében helyezkednek el.
Ehhez jönnek még a ritkán használt vízkivételi helyek. Különösen az iskolákban, sportlétesítményekben vagy középületekben csökken jelentősen a kihasználtság a szünidő idején, vagy akár teljesen le is áll. Ennek következtében a víz hosszabb ideig marad a csövekben.
Ennek következménye: hosszabb ideig tartó pangás az ivóvíz-vezetékekben, közben magasabb hőmérséklet a hideg vízben – és ezzel együtt megnövekedett kockázat a legionella baktériumok egészségre káros szaporodására.