Artikel_Header_1920x600_Krankenhausneubau

Baktériumok egy új kórházi épület ivóvízében: okok, felújítási javaslatok

7 perces olvasmány

A szaniterszerelvények elfertőződhetnek a felfelé irányuló szennyeződés miatt. A felújítás sikerének kulcsa a szennyeződés okának megtalálása és megszüntetése. Különös veszélyt jelent, ha egy kórházban röviddel az üzembe helyezés előtt a „Pseudomonas aeruginosa” baktériumot fedeznek fel, ami egészségre veszélyes.

Egy új kórházi épület első vizsgálata során egyes csapolási pontokon megnövekedett „általános csíraszámot” és Pseudomonas aeruginosát mutattak ki. Mivel a DIN ISO 19458 szabvány szerinti rutinszerű mintavételezés során a szerelvényekből csak 100 ml-t vételeztek, nem lehetett véleményt alkotni az előtte lévő hálózat esetleges szennyeződéséről. Ezért megfelelő mintavételi pontokat és technikákat kellett választani.

Artikel_Bild_1140x642_Krankenhausneubau3

Pseudomonas aeruginosa

A vizsgálat fő célkitűzései

Az ivóvízrendszerekből történő mikrobiológiai mintavételezés egyik legfontosabb szabálya a DIN EN ISO 19458 (vízminőség – mintavétel mikrobiológiai vizsgálatokhoz). A vizsgálat célkitűzései elsősorban az alábbi három területet érintik:

  • Az a) pont célkitűzéseivel a vízművek által a vízmérőig szolgáltatott víz értékelhető. Ezért a mintavétel előtt mindig alaposan át kell öblíteni a vezetéket. 
  • A b) pont célja annak ellenőrzése, hogy a vízművek kiváló minőségű ivóvize rendelkezésre áll-e a csapoló szerelvényeken. A mintavételt ezért itt perlátor vagy zuhanyzócső nélkül történik, a kimeneti területet fertőtlenítik, és kis mennyiséget eldobnak. Ez azért fontos, mert ezeken az elemeken gyakran tapadnak meg a levegőből vagy a kellékekből, például mosogatórongyból vagy tisztítókendőből származó baktériumok, ami meghamisítaná az eredményt. 
  • A c) pontban meghatározott célok elérése érdekében az ivóvizet a szerelvényből kell vételezni: a perlátoron vagy a zuhanycsövön keresztül, előzetes fertőtlenítés és a víz kifolyatása nélkül. A c) pont szerinti vizsgálatok felhasználhatók például annak tisztázására, hogy a fogyasztó elkaphatott-e valamilyen betegséget, amikor vizet használt ezen a szerelvényen keresztül. 
Artikel_Bild_1140x642_Krankenhausneubau4

A fertőzés helyi vagy rendszerszintű?

Az épületek vízminőségének megőrzése az összes csapolási pont rendszeres vízcseréjén alapul. Így történik a hőmérséklet betartása is a rendszerben azáltal, hogy a hideg és a meleg vizet rendszeresen felviszi a csapolási pontokra. Ebben az esetben a víznek mikrobiológiailag kifogástalannak kell lennie. Ezért fontos, hogy ezt szakaszos mintavétellel kell ellenőrizni. 

Ha az elosztócsőből származó ivóvíz kifogástalan, de az ISO 19458 szabvány b) pontja szerinti minta nem, akkor azt kell feltételezni, hogy a szerelvény szennyezett. Ebben az esetben három fő ok jöhet szóba, amelyeket mintavétellel kell tisztázni:
1. eset) A szerelvényeket és az egyéb alkatrészeket már szennyezetten építették be? 
2. eset) A szerelvényeket és az alkatrészeket az előtte lévő rendszer szennyeztet be? 
3. eset) A csapolási pontok a perlátoron keresztül szennyeződtek be, mert ott nem történt elégséges vízcsere? 

Artikel_Bild_Hoch_642x1140_Krankenhausneubau

Ha a felfelé irányuló szennyeződés az ok

Az érintett kórházban a szennyeződés okát az állapotok szisztematikus kiértékelésével és a strangrendszerek beazonosításával lehetett meghatározni. A nyomásfokozó rendszerrel felszerelt szintek (3., 4. és 5. emelet) és a nyomásfokozó rendszer nélküli szintek (alagsor, földszint, 1. és 2. emelet) állapotának összevetésekor a következőt találták: A Pseudomonas aeruginosa csak a nyomásfokozó rendszeren keresztül ellátott szinteken volt megtalálható. Az alatta lévő szinteken bár magasabb volt a csíraszám, de nem voltak Pszeudomonadák. Mivel ott ugyanazokat a szerelvényeket építették be, mint a szennyezett szinteken, feltételezhető volt, hogy a 3–5. emelet szerelvényei egy felfelé irányuló szennyeződésnek „estek áldozatul”. Ez tehát a nyomásfokozó rendszer előtti rendszer területén volt megfigyelhető. A telepített nyomásfokozó rendszer két szivattyúból állt, amelyek felváltva üzemeltek. Mintát vettek tőlük, és szórványosan felfedték a Pseudomonas aeruginosa jelenlétét. A szennyezett nyomásfokozó rendszerrel megtalálták az okot és ezzel a gyors és fenntartható felújítás kulcsát. A nyomásfokozó rendszert és az egész hálózatot intenzíven öblítették két hónapon át, és szakaszosan termikusan fertőtlenítették. Ezenkívül higiéniai szempontból optimalizálták a nyomásfokozó rendszer működését a két szivattyú váltási időközének 60 percre történő csökkentésével. 

Artikel_Bild_1140x642_Krankenhausneubau5

Az elektronikus szerelvények – ebben az esetben a termosztátos XERIS E-T – üzemszünet esetén képesek automatikusan vízcserét végezni. 

Ajánlások a gyakorlati alkalmazáshoz

A gyárilag vízzel tesztelt alkatrészek nem mindig zárhatók ki. Mindazonáltal a szaktervezőnek a lehető legtöbb alkatrészt kell igényelni a gyártó által végzett száraz teszteléshez – például a SCHELL-től. Ha ilyen alkatrészek nem állnak rendelkezésre, a gyártóknak intézkedéseket kell tenniük, és utasításokat kell adniuk arra vonatkozóan, hogyan kell azokat higiénikusan kezelni. A fokozott higiéniai követelményeket támasztó épületek esetében is tanácsos a rendszer feltöltését szakaszosan elvégezni, méghozzá minden esetben mikrobiológiai mintavételezéssel és jóváhagyással. 

Időközben egyre inkább használnak elektronikus szerelvényeket a fokozott higiéniai követelményeket támasztó épületekben, hogy még üzemszünet esetén is biztosítani lehessen az automatikus vízcserét. Ezáltal hozzájárulnak a vízminőség megőrzéséhez, a gazdaságos működéshez és az üzemeltetők jogi védelméhez.