Header_Schallschutz-im-Hochbau_1960x600

Zajvédelem a magasépítésben – ezért kell már korán figyelembe venni a szanitertechnikát

A zajvédelem a korszerű épületek egyik legfontosabb minőségi jellemzője. Ez nem egy önkéntes vállalás a kényelem érdekében, hanem egy, az építésjogban megkövetelt és kötelezően teljesítendő követelmény. Ez a követelmény döntő szerepet játszik a lakásépítésben a lakók kényelme és elégedettsége szempontjából. Irodákban és oktatási intézményekben pedig kihat a koncentrációra, a teljesítményre és a közérzetre. E tekintetben gyakran alábecsülik a szaniterrendszerek szerepét. A szerelvények, a vezetékek nyomvonala és a szerelés minősége közvetlenül kihat a későbbi zajszintre. Aki teljes körűen gondolkodik a zajvédelemről és azt már korán figyelembe veszi a tervezés során, biztonságot szavatol minden érintettnek.

A zajvédelem több mint egy minimális érték

A zajvédelem és a helyiségek akusztikája több okból is fontos tényezők:

  • Egészség és jó közérzet: A túlzott zaj stresszt, alvászavarokat és akár halláskárosodást is okozhat. A megfelelő zajvédelem csökkenti a zajterhelést és jó hatással van az egészségre.
  • Termelékenység: Az irodákban és az oktatási intézményekben a jó helyiségakusztika javítja a beszéd érthetőségét és növeli a koncentrációt, ami elősegíti a termelékenységet és a tanulást.
  • Életminőség: A lakóépületekben a hatásos zajvédelem növeli az életminőséget, mivel tiszteletben tartja a lakók magánszféráját és kényelmét.
  • Jogi követelmények: A zajvédelemre jogszabályok vonatkoznak, betartásukkal elkerülhetők a jogi következmények.
     

Hogyan keletkeznek a hangok?

A hangokatrezgések okozzák, amelyek a levegőben vagy szilárd tárgyakban terjednek tovább. Az épületek kapcsán megkülönböztetjük a léghangot, amely a levegőben terjed, és a testhangot, amely szerkezeti elemekben, például falakban, födémekben és csővezetékeken keresztül terjed.

Zajvédelmi intézkedések: Következmények a jogszabályok be nem tartása esetén

Az épületek zajvédelmi intézkedéseit két csoportra osztjuk: külső zajvédelemre: (ablakok, falak, tető) és belső zajvédelemre (léghanggátlás, lépéshang-csökkentés, épületgépészet által keltett zajok elleni védelem). Az építészeti zajvédelem sikere elsősorban a jó tervezéstől és a szakipari munkavégzés minőségétől függ.

A zajvédelem hatása minden nap és hosszú távon érzékelhető, és az esztétikai hiányosságokkal ellentétben nem szüntethető meg egyszerű eszközökkel. A szomszédos lakásból átszűrődő vagy a gépészettől eredő zajok hamar elégedetlenkedéshez vezetnek.

Jellemző következmények:

  • panaszok a lakóktól
  • reklamációk és javítások
  • vita a felelősségről és a szavatosságról

A középületekre, például irodákra, iskolákra vagy más oktatási intézményekre különleges követelmények vonatkoznak a nyugodt és zavarmentes környezet megteremtése érdekében. Ha ezek nem teljesülnek, akkor az közvetlen hatással van a használókra és az üzemeltetőre.

Jellemző következmények:

  • csökkenő teljesítmény és koncentrációképesség
  • a munka- és tanítási folyamatok megszakadása
  • sok panaszok és egyeztetés

Gyakorlati tipp: A zajvédelmi hiányosságok utólag már csak jelentős építészeti beavatkozással szüntethetők meg. Az előretekintő tervezés jóval kisebb költségekkel jár.

Jogi és normatív alapok összefoglalója

Építési szabályzat

A zajvédelmet az építési szabályzat írja elő. A területi építési szabályzatok pontosítják ezeket és kötelezően szabályozzák. A követelményeket az építési engedély rögzíti, így azok a projekt részévé válnak.

DIN 4109-1 – a minimális határérték

A DIN 4109-1 szabvány tartalmazza a zajvédelemmel szemben támasztott minimális követelményeket. Ezek betartásának célja az egészség védelme. Ezek a követelmények a minimális határértéket határozzák meg, amelyet feltétlenül el kell érni.

Fontos tudni:

  • a DIN 4109-1 nem a kényelemről szól
  • betartása nem növeli a lakás értékét
  • nem felel meg feltétlenül a lakók elvárásainak

Fokozott követelmények besorolása

A DIN 4109-1 tehát az építési szabályzatban lefektetett minimális zajvédelmi követelményeket fogalmazza meg. Manapság már sok építési projekt esetében nem bizonyul elégségesnek ez a minimális követelmény.
A konkrét követelmények az építési projekttől mindenkori jellegétől függ. E szempontból az épület fajtája, használata, a megállapodás szerinti minőség és elsősorban az építési szerződés a mérvadó. Emiatt a DIN 4109-1 mellett gyakran hivatkoznak a DIN 4109-5 szabványra és a VDI 4100 szabályra, amelyek jobb zajvédelmi szinteket határoznak meg.
A lakásépítés területén különösen fontos szempont, hogy a lakók mit várhatnak el az épülettől. Ezt az igazságszolgáltatás is így gondolja. A Schleswigi Tartományi Felsőbíróság a 2023. 08. 25-i ítéletében (ügyiratszám: 1 U 85/21) kimondta, hogy a DIN 4109-1 szerinti minimális követelmények betartása nem jelenti automatikusan a megkövetelt lakásépítési zajvédelem teljesítését.

Gyakorlati tipp: Az érzékelhetően jobb zajvédelem mércéje általában a DIN 4109-5, különösen szokásos vagy annál jobb lakásminőség esetén. Ugyanakkor nem csak a szabványt kell figyelembe venni, hanem a szerződéses kötelezettségeket és a jogosan elvárható szempontokat is.

Zajvédelem mint teljes rendszer

A zajvédelem csak teljes rendszerként működik. Ehhez mindenképpen szükség van az összes alkotóelem összjátékára. Az épületszerkezet és a gépészet mindig együtt fejti ki a hatását.
Még a kis súlyúnak gondolt tervezési döntések is nagy hatással járhatnak:

  • fürdőszobák vagy szaniterhelyiségek elhelyezése védett helyiségek mellett
  • szerelőaknák nyomvonala
  • falak és mennyezetek rétegrendje

A zajok azonban nem csak keletkeznek, hanem terjednek is. A testhang tárgyakban terjed és egészen máshol válik hallhatóvá, mint ahol keletkezett.

Gyakorlati tipp: A zajvédelem mindig rendszerelvű legyen. Ha valamelyik elemére nem figyelnek oda, akkor a teljes rendszer rossz lesz. Az utólagos javítás általában költséges és műszaki szempontból nehéz.

Zajvédelem a szaniterterületen

A szaniterrendszer szintén jelentősen befolyásolja a későbbi zajszintet. Még a zajvédelmi szempontból jól megtervezett falak, födémek és aknák hatása is mérsékelt marad, ha a vezetékek akadálytalanul továbbítják a zajokat. Ezekben a víz áramlása, a nyomásingadozások és rezgések miatt jellegzetes zajok jönnek létre, amelyek azonnal átterjednek a szomszédos helyiségekre.

Ezért itt is érvényes:
Tisztázza, milyen zajvédelmi szintet kérnek, és ezt a szerződésben is rögzítsék.
Csak így lehet összehangolni a tervezést, a termékkiválasztást és a kivitelezést a közös cél érdekében.
 

Teljes rendszer egyedi alkotóelemek helyett

A szaniterterületen gyakran egy-egy termékre szűkítik le a zajvédelmet. Ugyanakkor ebből a szempontból mindig a teljes rendszer az értékelés alapja.
Az úgynevezett gépészeti zaj több tényező együtthatásából alakul ki:

  • csővezetékek és azok nyomvonala
  • rögzítése és leválasztás
  • felhasznált szerelvények
  • szerelés és beépítési helyzet

Gyakorlati tipp: Minden alkotóelem befolyásolja a végeredményt. Még a zajvédelmi szempontból bevizsgált termékek sem érnek sokat, ha rossz a tervezés és a szerelés. A kívánt zajvédelmi szintet attól függetlenül el kell érni a rendszer egészében, hogy arra a minimális vagy a szigorúbb követelmények vonatkoznak.

Középpontban a vízkivételi szerelvények

Vízkivételi szerelvénynek nevezünk minden szerelvényt, ahol célzottan történik vízkivétel. Ide tartoznak például:

  • Mosdócsaptelepek
  • Zuhanyszerelvények
  • WC- és vizelde öblítőszelepek

Ezek nagy hatással vannak a zajszintre, mivel ezekben vízáramlás, nyomás és mechanikus alkatrészek is vannak. A zajképződés összehasonlítható értékelése érdekében zajvédelmi osztályokba sorolják a szerelvényeket.

Érthetően a zajosztályokról

A DIN EN ISO 3822 tartalmazza azt az alapvető mérési eljárást, amellyel laboratóriumi körülmények között meghatározzák a vízkivételi szerelvények zajszintjét.

A DIN EN 12541 külön mérési követelményeket határoz meg kifejezetten WC- és vizelde öblítőszelepek számára a DIN EN ISO 3822 mérési követelményei alapján. Ezt szabályozza tehát, hogy pontosan hogyan kell bevizsgálni és értékelni ezeket a szerelvényeket.

A DIN EN ISO 3822 szerint mért értékek alapján történik az úgynevezett szerelvénycsoportba sorolás (normatív fogalom) a DIN 4109 szerint, amelyet a gyakorlatban általában „zajosztálynak” (köznyelvi fogalom) neveznek. 

Ez a besorolás különösen fontos gyakorlati szempontból, mivel a tervező, a projektért felelős döntéshozó és az építész ez alapján célzottan választhatja ki a zajvédelmi szintnek megfelelő szerelvényeket.

Az I. zajosztályba tartozó szerelvények különösen csendesnek számítanak, így zajvédett helyiségekbe is alkalmasak. A besorolás elsősorban a vízkivételi szerelvényeket érinti, de más vizet vezető szerelvényekre, például sarokszelepekre is vonatkozhat.
 

Vízkivételi szerelvények – ki viseli a felelősséget?

A szaniterterületen a zajvédelem igazi csapatmunka. A tervezés és a kivitelezés kölcsönösen hat egymásra és függ egymástól. A kívánt zajvédelmi szint csak úgy érhető el, ha minden érintett tudja, hogy mi a dolga, és azt megfelelően végzi el. 

A szaktervező feladatai

A szaktervező határozza meg a zajvédelmi célokat, és rögzíti azokat a tervben. Ide tartoznak:

  • helyiségek észszerű elrendezése
  • vezetékek átgondolt nyomvonala
  • egyértelmű követelmények a specifikációban

Minél korábban érvényesülnek ezek a szempontok, annál biztosabban valósítható meg a kívánt eredmény.

A szakiparos feladatai

A szakiparosnak a szabványoknak megfelelően kell végeznie a kivitelezést. Többek között a következőkre kell ügyelnie:

  • a vezetékek testhangleválasztott vezetése
  • megfelelő nyomásviszonyok biztosítása
  • szerelvények megfelelő beállítása

A nem megfelelő kivitelezés még a jó terveket is romba döntheti.
 

Rendszerelvű zajvédelem - a SCHELL megoldásai

A szaniterterületen a hatékony zajvédelem a tervezésen, a megfelelő termékek kiválasztásán és szakszerű beállításán múlik. Ebből a szempontból a bevizsgált termékek tervezési biztonságot teremtenek. A SCHELL számos I. zajosztályba tartozó megoldást kínál különböző felhasználási területekre.

A WC-k területe 

A magasépítésben külön oda kell figyelni a WC-kre és az öblítőszelepekre, mivel az öblítések zaja hamar zavaróvá válik a szomszédos helyiségekben. Az I. zajosztályba tartozó szerelvények kiválasztása ezért fontos szempont a tervezés és a kiírás során. 
 

Mosdók

A mosdócsaptelepek a leggyakrabban használt vízkivételi pontok közé tartoznak az épületekben, ezért a mindennapok egyik jellegzetes zajforrásai. Az I zajosztályba tartozó szerelvények rendkívül csendes, 20 dB(A)-es vízáramlást biztosítanak, és érezhetően csökkentik a zajterhelést, különösen a szomszédos háló- és pihenőszobákban.

Zuhanyzók 

Nagy térfogatáramuk miatt a zuhanyszerelvények a szaniterterületek intenzívebb zajforrásai közé tartoznak. Az I zajosztályba tartozó szerelvények hatékonyan csökkentik az áramlási zajokat, amivel hozzájárulnak a csendes működéshez.

MODUS MD-T falon kívüli zuhanyszerelvény:
A zajoptimalizált, I zajosztályba tartozó zuhanyszerelvény még nagy térfogatáram esetén is hatékonyan csökkenti az áramlási zajokat.

VITUS falon kívüli zuhanyszerelvény:
A VITUS falon kívüli zuhanyszerelvény önelzáró, egykaros, nyit/zár vagy CVD-érintőelektronikás kivitelben kapható. Az I zajosztálynak köszönhetően minden változatban igen csendes működést szavatol.

Falba építhető Masterboxok LINUS falba építhető zuhanycsaptelepekhez:
A SCHELL falba építhető Masterboxait gyárilag előszerelve kerülnek kiszállításra, és a vezérléstől függően – például önelzáró vagy CVD-érintőelektronika – különböző kivitelekben kaphatók. Szinte minden falba építhető Masterbox az I zajosztályba tartozik.

Szabályozható sarokszelep

Egy rendszer zajszintjét a csatlakozószerelvények is befolyásolják, például a sarokszelepek. A SCHELL sok termékváltozata teljesíti az I zajosztály követelményeit, csökkenti az áramlási zajokat és a szabályozó funkció révén csendes működést, valamint igény szerinti vízáramlást biztosít.

A SCHELL a világpiac vezető gyártója a sarokszelepek és készülékcsatlakozó szelepek terén. A SCHELL sarokszelepek „Made in Germany” termékek, és szinte mindegyik rendelkezik az I zajosztálynak megfelelő szabályozó funkcióval, még csökkentett átfolyás mellett is.

Gyakorlati tipp: Ez nem vonatkozik egyes speciális változatokra. Ilyenkor a műszaki adatokat érdemes böngészni.
 

Zajvédelem a magasépítésben: Átfogó megközelítés, fenntartható nyugalom

A zajvédelem korábban kezdődik, mint maga a szerelés. Alapjait a tervezés teremti meg, de a végeredményt a kivitelezés minősége határozza meg. Ha a szanitertechnikát már kezdetektől figyelembe veszik, és csendes, szabványnak megfelelő megoldásokat választanak ki, akkor csökkenthetők a kockázatok és fenntarthatóan növelhető az épület minősége és a közérzet. Ebben mindig döntő szerepet játszik az épületszerkezet, a gépészeti szerelés és a megfelelő termékek összjátéka. A kívánt zajvédelmi szint ugyanis csak akkor érhető el biztosan, ha minden alkotóelem össze van hangolva egymással. A tervező és a kivitelező között időben elkezdett egyeztetések biztonságot teremtenek, elkerülhetővé teszik az utólagos javításokat és hosszú távon elégedett a lakókat eredményeznek.

Elektronikus szerelvények - Épületen belüli megoldások - Szivárgás elleni védelem - Fenntarthatóság - Tervezési segédletek - Felújítás - Ivóvízhigiénia

Épületek digitalizálása és gazdaságos üzemeltetése a SCHELL megoldásaival

Az optimalizálható víz- és energiahatékonyság mellett az épületek digitalizálásának egyik legfontosabb előnye, hogy gazdaságosabbá teszi az épületek üzemeltetését. Ez különösen a felelősen...

Bővebben