Kaltwasserleitungen_PSA_Cold-water-pipes_Header

Óvatosság a hidegvíz-csöveknél: Legionella és Pseudomonas aeruginosa elkerülése 

Az ivóvíz a legfontosabb élelmiszerünk – mégis kockázatot jelent, ha az ivóvíz-rendszereket nem megfelelően tervezik, telepítik és üzemeltetik. Az ivóvíz minőségének fenntartása és a káros baktériumok, például a Legionella vagy a Pseudomonas aeruginosa túlzott elszaporodásának megakadályozása érdekében két szempont elengedhetetlen: a rendszeres vízcsere legalább 72 óránként, valamint a meleg ivóvíz (PWH) és a hideg ivóvíz (PWC) hőmérsékleti határértékeinek betartása. Az utóbbi években a túl magas hidegvíz-hőmérséklet egyre inkább higiéniai kockázatokat jelent az épületek ivóvizében. Célzott szerkezeti és működéstechnikai intézkedésekkel azonban a tervezők és üzemeltetők konkrétan megelőzhetik a hidegvíz nem megengedett felmelegedést és a költséges felújításokat.

Legionella és Pseudomonas aeruginosa: mi is ez valójában?
Ezek a hidegvíz-csövek szennyeződésének lehetséges okai.
Az ivóvíz szennyeződésének megelőzése érdekében a tervezőknek és az üzemeltetőknek figyelembe kell venniük ezeket az intézkedéseket.
A hidegvíz felmelegedésével és a higiéniai kihívásokkal kapcsolatos problémák megfelelő intézkedésekkel hatékonyan megelőzhetők.

Legionella és Pseudomonas aeruginosa: mi is ez valójában? 

A Legionella spec. és a Pseudomonas aeruginosa pálcika alakú baktériumok, amelyek rendkívül alacsony koncentrációban természetes módon is jelen lehetnek az ivóvízben, magas koncentrációban azonban súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak. A sérülékeny és a már valamilyen betegségben szenvedő személyek különösen veszélyeztetettek, ezért ezeket a baktériumokat az egészségügyi ágazatban a megfelelő ivóvízhigiénia alapvető indikátor baktériumainak is tekintik.

Strich

Legionella 

A Legionella baktériumok elsősorban a túl sokáig pangó meleg vízben szaporodnak. A 25 °C és 45 °C közötti hőmérséklet különösen problémás. 60 °C felett elpusztulnak, 25 °C alatt alig szaporodnak. A Legionella fertőzés nagyon finom vízcseppeken (aeroszolokon) keresztül történik, amelyek például zuhanyozáskor vagy a mosdónál belélegezhetők, és súlyos, gyakran életveszélyes tüdőgyulladást (légiósbetegséget) vagy Pontiac-lázat (súlyos influenzaszerű tüneteket) okozhatnak.

Strich

Pseudomonas aeruginosa 

Míg a Legionella baktérium főleg a melegebb ivóvízben fordulhat elő, a Pseudomonas aeruginosa baktérium kizárólag hideg ivóvízben található meg. 20 °C felett gyorsabban szaporodik, és 45 °C körül elpusztul. Empirikus tanulmányok kimutatták, hogy elsősorban a nyári hónapokban észlelhető, amikor a hőmérséklet 25 °C felett van. Rendkívül ellenálló a fertőtlenítési intézkedésekkel és az antibiotikumokkal szemben, és lerakódhat a csövek, szerelvények vagy tartályok biofilmjén. Ezeken a helyeken a kémiai szerek nem pusztítják el teljesen. A Pseudomonas aeruginosa súlyos tüdőgyulladást, vérmérgezést és (seb)fertőzéseket okozhat a legyengült immunrendszerű egyéneknél, míg az egészséges általános népesség nincs veszélyben.

Legionella és Pseudomonas aeruginosa közvetlen összehasonlítása 

Az alábbi táblázatok összehasonlító áttekintést nyújtanak a Pseudomonas aeruginosa és a Legionella fajok legfontosabb tulajdonságairól:

A Pseudomonas aeruginosa és a Legionella spec. tulajdonságainak és jelentőségének összehasonlítása
Pseudomonas aeruginosa Legionella pneumophila 10 °C és 15 °C között is szaporodik, de lassan 25 °C alatt és 55 °C felett alig, 27 °C-ig lassan szaporodik 25 °C és 40 °C között gyorsabban szaporodik 35 °C és 45 °C között fokozottan szaporodik Gyakran elsőként megtelepedő, mivel viszonylag gyengén versenyképes, különösen alacsony hőmérsékleten. Nem elsőként megtelepedő, mivel szinte kizárólag amőbákban szaporodik, az amőbák pedig más baktériumokkal élnek. Biofilmet képez, amely megvédi a fertőtlenítéssel szemben. Nem képez biofilmet. A gyártó által szennyezett alkatrészek jelentős forrást jelentenek – de csak vízzel tesztelve. Gyakran kimutatható a szifonokban Új alkatrészekben nincs bizonyítva. Még akkor is előfordul, ha betartják az ivóvíz-rendszerekre vonatkozó általánosan elfogadott műszaki szabályokat. Nem fordul elő túlzott számban, ha betartják az ivóvíz-rendszerekre vonatkozó általánosan elfogadott műszaki szabályokat. A gyakori vízcsere és a normál baktériumok kiszoríthatják, mivel gyengén versenyképesek (ezért általában elsőként megtelepedők, de nem mindig). Hatékonyan megelőzhető a hőmérsékletek betartásával (≤ 25 °C és ≥ 55 °C). Ehhez rendszeres vízcsere is szükséges. Ivóvíz-vizsgálatok az UBA "Ajánlás a Pseudomonas aeruginosa-ra vonatkozóan szükséges vizsgálatokról, a kockázatértékelésről és az intézkedésekről az ivóvízben való kimutatás esetén" című dokumentuma szerint Ivóvíz-vizsgálatok az Ivóvízrendelet 14b. §-a szerint
A Pseudomonas aeruginosa és a Legionella spec. elsősorban műszaki tulajdonságainak összehasonlítása
Pseudomonas aeruginosa Legionella pneumophila Pálcika alakú baktérium Pálcika alakú baktérium Nagy jelentőséggel bír a kórházi fertőzésekben. Pl. invazív idegentest-rendszereken keresztül, amikor azok érintkezésbe kerülnek ivóvízzel: katéterek, lélegeztető tubusok, kontaktlencsék, implantátumok esetén. Fontos az akut és krónikus sebek, égési sérülések esetén. Nagy jelentősége van olyan alapbetegségekben, mint a cisztás fibrózis. Az aeroszolt előállító eszközök esetében kiemelt fontosságú: légkondicionáló rendszerek, hűtőtornyok, sörgyári szennyvíztisztító berendezések, zuhanyzók stb. Alacsony tápanyagigény: a levegőben lévő szén-dioxidból táplálkozik Magas tápanyagigény - bizonyos amőbákban szaporodik Többszörös antibiotikum-rezisztencia (az izolátumok kb. 16%-a 2009-ben) Csak specifikus antibiotikumokkal kezelhető. Magas duplázási idő: kb. 20 perc (optimális) Alacsony duplázási idő: kb. 2 - 4 óra (optimális) Tüdőgyulladás, vérmérgezés, (seb)fertőzések stb., Kékeszöld, hársfavirág illatú gennyképződést okoz Atípusos tüdőgyulladás 10-15%-os halálozási aránnyal, Pontiac-láz (influenzaszerű) A nozokomiális tüdőgyulladás második leggyakoribb kórokozója, a harmadik leggyakoribb a húgyúti fertőzéseknél, a nyolcadik a vérmérgezésnél (a halálesetek kb. 10%-a = kb. 7 000 haláleset/év Németországban) Kórházzal összefüggő esetek nélküli előfordulás: 100 000 lakosra vetítve 18 – 36 (számított), Évente kb. 30 000 eset, körülbelül 3 000 haláleset

A hidegvíz-csövek szennyeződésének okai 

Körülbelül tíz év óta a Legionella-problémák gyakoribbak a hidegvíz-vezetékekben, mint a melegvíz-vezetékekben. Ennek két fő oka az egyre szigeteltebb épületburkolatok és az úgynevezett „luxusberendezések” egyre bonyolultabb csővezetékei, valamint az előtétfalakban lévő hurkolt hidegvizes és egyidejűleg melegvizet keringtető „hőcserélő rendszerek”. 

Az ivóvíz-rendszer műszakilag gyenge pontjai 

A higiéniailag kifogástalan ivóvízminőség biztosítása érdekében a meleg ivóvíz (PWH) hőmérsékletének minden vízkivételi helyen 3 liter kifolyatása után legalább 55 °C-nak kell lennie, a hideg ivóvíz (PWC) hőmérsékletének pedig szintén 3 liter kifolyatása után 25 °C alatt kell lennie. A gyakorlatban azonban számos szerkezeti tényező létezik, amelyek a hideg víz nem megengedhető felmelegedéséhez és a szennyeződés kockázatához vezethetnek: 

  • Modern építési módszerek: Túlméretezett ivóvíz-rendszerek túl sok, hidraulikusan nehezen szabályozható vízkivételi hellyel. A modern T-darabos rendszerekhez képest akár 29%-kal nagyobb felülettel rendelkezhetnek, amelyek elkerülhetően több hőt vesznek fel (PWC), és ezt a hőt akár 25%-kal nagyobb vízmennyiségben tárolják. Ennek higiéniai kockázat a következménye. 
  • A meleg- és hidegvíz-csövek termikus szétválasztásának hiánya (pl. közös felszállóaknák meleg- és hidegvízcsövekkel, túlzott hőmérséklet a műszaki központokban) nemkívánatos hőbevitelhez vezet a hidegvízbe. 
  • Komplex ivóvíz-rendszerek higiéniailag kockázatos és elkerülhető keringtető vezetékekkel az előtétfalakban, bár az egyes ellátócsövekre 3 literes szabály vonatkozik. Ennek következtében a hideg víz túlmelegszik, és megnő a cirkulációs hőveszteség. 
  • A szennyezett alkatrészek (pl. a gyárban vízzel végzett szivárgásvizsgálat miatt) már az üzembe helyezés előtt mikroorganizmusokkal, különösen Pseudomonas aeruginosa baktériummal szennyezhetik az ivóvíz-rendszert.

A működés és a használat hatásai 

A szerkezeti szempontok mellett a megfelelő üzemeltetés és ezzel összefüggésben az összes vízkivételi hely rendszeres használata is döntő szerepet játszik az épületekben lévő ivóvíz minőségének fenntartásában. Vagyis az ivóvíz-rendszereket rendszeresen, de legkésőbb 72 óránként használni kell minden vízkivételi helyen. A tervezés és kivitelezés során figyelembe vett üzemi feltételeket és a meleg és hideg víz biztonságos hőmérsékleti tartományait be kell tartani. Bármelyik rendszeresen nem használt vízkivételi hely élettel teli holtvezetékké válik, függetlenül a vezetékelrendezés módjától. Ezenkívül rendszeresen ellenőrizni kell az összes alkatrész működését, és el kell végezni a szükséges karbantartási intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy minden alkatrész üzembiztos állapotban legyen. Ezek a feladatok is a rendeltetésszerű üzem részét képezik, amelyet nem szabad a rendszeres és teljes vízcserére redukálni!

Az üzemeltető kötelezettségei 

A rendeltetésszerű üzem biztosítása és a baktériumok túlzott szaporodásának megelőzése érdekében a vizet rendszeresen – legalább 72 óránként – teljesen és minden vízkivételi helyen cserélni kell. Az ivóvíz-rendszerek üzemeltetői az ivóvízrendelet 13. §-a értelmében kötelesek erre. Ezenkívül az üzemeltetés során legalább az általánosan elfogadott műszaki szabályokat be kell tartani. A DVGW és a VDI szerint ezek a szabályok rendszeres és teljes vízcserét írnak elő minden vízkivételi helyen. Csak így tartható fenn az épületekben a megfelelő vízminőség! Ezt nem helyettesítheti a speciális vezetékelrendezési mód, vagy kizárólag a végberendezések öblítőállomásain keresztüli vízcsere. Ez utóbbi legfeljebb támogató lehet.

Kötelező Legionella vizsgálat a hideg vízben 

Ha felmerül a gyanú, hogy a hideg víz túlságosan felmelegszik, akkor Legionella jelenlétére vonatkozó vizsgálatot is kell végezni (DVGW W 551 (A)). Ez könnyen ellenőrizhető: Ha 3 liter víz kifolyatása után a hideg víz hőmérséklete meghaladja az ismeretes 25 °C-ot, 250 ml térfogatban mérve (VDI 6023 1. lap), akkor ez a gyanú beigazolódott. A DIN 1988-200 szabvány „30 másodperces vízfolyatási szabályát” alapvetően már nem szabad alkalmazni ezen aktuálisabb és sokkal pontosabban meghatározott keretfeltételek miatt.

PSA-Pra__vention_PSA-prevention

Intézkedések a hideg víz túl magas hőmérsékletének megelőzésére 

Az egészségügyi kockázatokon túl a hideg víz túl magas hőmérsékletének mindig gazdasági következményei is vannak, ha átfogó felújításra van szükség. Ezek a költségek azonban elkerülhetők, ha a tervezést és a szerelést szakszerűen és a problémák ismeretében végzik. Itt különbséget teszünk a építésműszaki/tervezési intézkedések (passzív intézkedések) és az operatív intézkedések (aktív intézkedések) között. Röviden, a cél az, hogy a meleg és hideg csőszakaszokat térben a lehető legjobban elválasszák egymástól. Még a 100%-os szigetelés sem tud ez ellen védelmet nyújtani, mivel bármilyen szigetelés csak késlelteti a hőmérséklet-kiegyenlítődést, de nem akadályozza azt meg (DIN 1988-200).

Passzív intézkedések: Az ivóvízminőség fenntartása az ivóvíz-rendszer megtervezésénél kezdődik 

A Legionella baktériumok túlzott elszaporodásának megelőzése érdekében a hideg vízbe kerülő hőmennyiséget a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A szaktervezőknek és a szakembereknek néhány kulcsfontosságú szempontot figyelembe kell venniük az ivóvíz-rendszerek tervezése és kivitelezése során: 

  • A meleg- és hidegvíz-csöveket két külön szerelőaknában kell elhelyezni: Ez megakadályozza a hidegvíz-vezetékbe való hőátadást. Ez azonban csak akkor érhető el, ha a befektető egyértelmű megbízást ad az építészének. A jutalom a biztonságos ivóvíz-rendszer, a költséges és évekig tartó problémák helyett.
  • Hidegvíz-csövek elkerülése a meleg helyiségekben: A házi csatlakozásokat, vízlágyító berendezéseket stb. külön, hűvös műszaki helyiségekben kell telepíteni, és nem szabad a távfűtési csatlakozásokkal vagy fűtési rendszerekkel egy helyiségben felszerelni. 
  • Rendszeres és teljes vízcsere biztosítása minden vízkivételi helyen optimalizált vezetékelrendezéssel - a lehető legrövidebb útvonalakkal és kisebb csőtérfogatokkal (főleg T-darabos rendszerek). 
  • A hideg- és melegvíz-csövek közötti kereszteződési pontok minimalizálása: Az ilyen „gócpontokon” Legionella „fészkek” alakulhatnak ki, amelyek a teljes ivóvíz-rendszert elszennyezhetik. 
  • Soha ne fektessen hidegvíz-csöveket padlófűtés alá – mindig tartson mellettük egy minimális távolságot (CEN/TR 16355). 
  • Soha ne fektesse a melegvíz-keringtető csöveket az előtétfalak vízkivételi helyéig, hanem használjon vízvezeték elosztót: Higiéniai szempontból továbbra is megengedett a maximum 3 literes leágazás. 15 mm-es csőátmérő esetén az 1,5 liter térfogat több mint 10 méteres csatlakozási hossznak felel meg. És mindössze 20 másodperc használat után teljes kicserélődés történik.

Aktív intézkedések: Ivóvíz-higiénia biztosítása működés közben 

Még az ivóvíz-rendszer legátgondoltabb, leghigiénikusabb tervezése sem ér semmit, ha a későbbi üzemeltetés során nem végeznek rendszeres és teljes vízcserét minden vízkivételi helyen. Tipp: A kereskedelmi létesítmények vagy lakóépületek bérbeadóinak feltétlenül tájékoztatniuk kell bérlőiket az összes vízkivételi hely rendszeres használatának szükségességéről, és ezt a szempontot bele kell foglalniuk a bérleti szerződésbe is. A normál használaton túl a következő intézkedések szükségesek az ivóvízminőség megőrzésének optimális támogatásához: 

  • Rendszeres pangó víz elleni öblítés 72 óránál hosszabb üzemszünet esetén: vagy manuálisan megvalósítva, kézzel végrehajtott öblítési tervek segítségével, vagy – sokkal hatékonyabban – automatizálva egy vízmenedzsment rendszer segítségével, amilyen pl. az SWS a SHELL-től 
  • Meleg és hideg ivóvíz hőmérsékletének felügyelete hőmérséklet-érzékelőkkel: A SCHELL SWS vízmenedzsment rendszerével a pangó víz elleni öblítések idő- és hőmérséklet-vezérelten indíthatók el. Ez azt jelenti, hogy a hőmérsékleti határértékek túllépése vagy el nem érése esetén azonnal automatikus ellenintézkedés történik
  • Rendszeres karbantartási intézkedések (ellenőrzés, karbantartás, fejlesztések stb.) végzése a gyártó előírásai és a DIN EN 806-5 szabvány szerint 

További átfogó ajánlások és részletek a hideg ivóvíz normatív és higiéniailag előírt hőmérsékletének betartását célzó passzív és aktív intézkedésekről a BTGA „Hogyan tarthatom hidegen a hidegvizet?” gyakorlati útmutatójában találhatók.

Rendszeres és teljes vízcsere révén a vízminőség és -hőmérsékletek biztosítása: SCHELL SWS 

Az ivóvízminőség fenntartása nagy felelősség az ivóvíz-rendszerek tervezői és üzemeltetői számára. Különös figyelmet kell fordítani a hidegvíz-vezetékekre, mivel itt különösen nagy a Legionella és különösen a Pseudomonas aeruginosa túlzott elszaporodásának kockázata. Az ivóvíz-rendszer optimalizált tervezésével és kivitelezésével (passzív intézkedések) és a higiénikus üzemeltetéssel (aktív intézkedések) hatékonyan megelőzhető az ivóvíz túlzott felmelegedése és szennyeződése. A SCHELL SWS-hez hasonló vízmenedzsment rendszerek rendkívül hatékony és biztonságos megoldást jelentenek a pangó víz elleni öblítés idő- és hőmérséklet-vezérelt megvalósítására.

További témák