Pseudomonas aeruginosa fertőzés: Nedves tesztelés, mint az ivóvíz-higiénia kritikus tényezője – amit tudnia kell 

A Pseudomonas aeruginosa baktérium komoly egészségügyi kockázatot jelent, különösen azok számára, akiknek már meglévő betegségeik vannak, vagy gyenge az immunrendszerük. Ezért szigorú óvintézkedések és vizsgálati követelmények vonatkoznak a kiemelt közintézményekre – azaz a kórházakra, (idős-) ápolási otthonokra, járóbeteg-ellátó intézményekre és óvodákra. Ezen egészségügyi szempontokon túl az érintett ivóvíz-rendszerek felújítása jelentős személyi és anyagi ráfordítással is jár. Bár a megelőzési stratégiák ismertek, az ivóvíz-rendszerek újra és újra szennyeződnek a pálcika alakú baktériumokkal: A bejutás fő forrása azok az alkatrészek, amelyeket a gyártó a nedves tesztelés során szennyez be. Ennek a vizsgálati módszernek egy biztonságos alternatívája a szárazon végzett tesztelés, amelyet a Schell következetesen alkalmaz. Vannak azonban olyan termékek, mint például a vízórák, biztonsági berendezések és nyomásfokozó rendszerek, amelyek esetében a nedves teszt nem hagyható ki az elkerülhetetlen beállítási és kalibrálási munkák miatt. Ezért a tervezőknek és vízvezeték szerelőknek a következőket kell tudniuk:

Pseudomonas aeruginosa: A láthatatlan veszély

A Pseudomonas aeruginosa életfeltételei

A jellemzően hidegvízi baktérium optimális életfeltételei a 25 °C és maximum 45 °C közötti vízhőmérséklet – azonban a baktérium 10 °C-os alacsony hőmérsékleten is képes szaporodni, csak lassabban. Valójában a Pseudomonas baktériumoknak az elterjedéshez nincs szükségük semmi másra, mint a levegőben lévő szénre – ezért, a Legionella fajtól eltérően a termelésből frissen kikerült nedves felületeken is megtelepedhetnek.

A Pseudomonas aeruginosa egészségügyi kockázatai

Ezek a Pseudomonas baktériumok nem veszélyesek az egészséges normál népességre. Bőrsérülések, idegentest-rendszerek, például katéterek esetén, valamint meglévő betegségekben, például cisztás fibrózisban szenvedők esetében azonban veszélyt jelentenek. További kockázati csoportba tartoznak azok, akiket korán engedtek ki a kórházból, és visszaköltöztek otthonukba, de még nem épültek fel teljesen, valamint a gyermekek, mivel az immunrendszerük még nem teljesen fejlett. Ennek fényében az egészségügyi szektorban és az óvodákban éves ellenőrzési kötelezettség van, az üzembe helyezéssel kezdve, vagy nagyobb felújítások után.

Hogyan kerül a Pseudomonas aeruginosa az ivóvíz-rendszerekbe? 

Végső soron a Pseudomonas baktériumok a szennyezett alkatrészeken keresztül jutnak be az ivóvíz-rendszerbe. Az alkatrészeket a gyártók által a nedves tesztelés és a beállítási munkák során használt víz szennyezi be. Még ha a vizet rendszeresen cserélik is, nem garantálható, hogy az „baktériummentes” marad, mivel a baktériumok a csövek és a tárolótartályok felületén is megtelepednek, ahonnan bármikor visszakerülhetnek a vizsgált vízbe.

A nedves tesztelés szennyeződésveszélye 

A nedves tesztelés régóta szokványos eljárás a szerelvényiparban az alkatrészek tömítettségének vagy működési idejének tesztelésénél. Ez a folyamat azonban magában hordozza a Pseudomonas aeruginosa fertőzés kockázatát is, amely körülbelül 10 évvel ezelőttig ismeretlen volt.

A nedves teszt folyamata 

A nedves teszt, ill. a klasszikus szivárgásvizsgálat során a szerelvényt a csatlakozási oldalon rácsavarozzák, vízzel nyomás alá helyezik, és ellenőrzik a nyomásállandóságot. A működéspróba során a szerelvényt keringő vízhez csatlakoztatják, és megfigyelik a működési időt, azaz a kioldási időt: Mennyi idő szükséges a nyitástól a zárásig? 

A nedves tesztelés hátrányai 

Nedves teszt után a szerelvényből nem lehet teljesen eltávolítani a vizet, sem kifújással, sem forró levegővel. Ezért nem zárható ki, hogy vízmaradványok, és így baktériumok is legyenek a szerelvényben, különösen a tömítések területén, amelyeket ezek a baktériumok előnyben részesítenek a szaporodásukhoz. Fémes anyagok esetén fennáll annak a veszélye is, hogy korróziós termékek képződnek és rakódnak le – ezek később leválhatnak, eltömődésekhez vezethetnek, és ezáltal ronthatják a működést

Mire kell figyelniük a tervezőknek és a kivitelezőknek? 

Ezen okok miatt a tervezőknek és a kivitelezőknek, ahol csak lehetséges, szárazon tesztelt alkatrészeket, például SCHELL szaniter szerelvényeket kell használniuk. Mert ezek magától értetődően megfelelnek a DVGW W 551-4 és a VDI 6023 1. lap szerinti higiéniailag kifogástalan, vízzel érintkező felületekre vonatkozó követelményeknek. A mennyiségjegyzékben és a megrendeléseknél az általános részben speciális szövegeket kell használni, amelyek előírják az alkatrészek higiénikus minőségét. Vannak azonban olyan alkatrészek is, mint például a vízórák, elektromos átfolyós vízmelegítők, biztonsági szerelvények vagy nyomásfokozó berendezések, amelyek esetében nem lehet eltekinteni a nedves teszttől. Itt vegye figyelembe a DVGW W 551-4 (A) szabványnak megfelelően a gyártó higiéniai koncepcióját a telepítési helyszínig; ennek a saját védelme érdekében rendelkezésre kell állnia.

Nedves tesztelés – higiéniai kockázat 

Különösen az egészségügyi szektorban és az óvodákban fontos, hogy a beépített termékek higiéniailag kifogástalanok legyenek. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a Pseudomonas aeruginosa baktériumtól mentesnek kell lenniük. A nedvesen tesztelt alkatrészeknél fennáll a Pseudomonas baktériumokat tartalmazó vízmaradványok veszélye. Emiatt a SCHELL következetesen a higiénikus és biztonságos száraz tesztelésre összpontosít, és ezen a területen az iparág úttörői közé tartozik. 

Tudjon meg többet a szárazon végzett tesztelés folyamatáról és előnyeiről itt.